Folytatódik a fiatal, feltörekvő és király zenét játszó bandákat bemutató sorozatunk, melyben ezúttal a svéd H.E.A.T-ről írunk. Az északi srácok első albuma pontosan tíz évvel ezelőtt jelent meg, és ez idő alatt hamar nagy rajongói bázist építettek ki, utóbbi három lemezükkel pedig mindig tudtak valami újat mutatni, tehát kreativitásban sincsen hiány a svéd srácoknál.
Sokat köszönhetnek a tévének
Magyarázatot továbbra sem tudunk adni arra, hogy miért éppen északról, és miért ekkora mennyiségben érkeznek a jobbnál jobb dallamos rock bandák, azonban most bemutatunk egy újabb fiatal üdvöskét a H.E.A.T képében. A srácok már első két albumukkal, a saját névre keresztelt debüttel és a Freedom Rockkal is nagyot dobtak, ráadásul olyan bandák előtt játszhattak, mint a Toto, a Sabaton vagy Alice Cooper. Az északi hagyományokat tisztelve pedig természetesen ők is beszabadultak az Eurovíziós selejtezőre saját hazájukban, Svédországban.
A sikeres tévés szereplésnek és koncerteknek köszönhetően rögtön az Edguy előtt találhatták magukat a turnén, azonban Kenny Leckremo énekes elhagyta a gárdát, így új dalnok után kellett nézniük. Szerencsére Erik Grönwall személyében egy nagyszerű énekes villogott a tévé képernyőjén akkortájt Svédországban, aki a Swedish Idol közönségét tarolta le rockszámokkal, úgyhogy a csapatnak csak fel kellett vele vennie a kapcsolatot.
Ami pedig ezután történt, az pedig maga a csoda, már ha a banda szemszögéből nézzük a dolgokat. A 2012-es Address The Nation ugyanis hatalmas magasságokba repítette a H.E.A.T-et, köszönhetően a nagyszerű slágereknek, melyek közül a legszebb dallamos rock / AOR hagyományokat mindenképpen a Living On The Run hordozza magán.
Mindkét gitáros kilépett, mégis maradt egy
A folytatás sem volt sokkal rosszabb, azonban a kalapos gitáros, Dave Dalone elhagyta a gárdát, így egy hathúrossal, az alapító Eric Riversszel készült a 2014-es Tearing Down The Walls.
„Egyszerűen Dave szeretett volna egy kis pihenőt tartani, mivel az elmúlt években elég sokat turnéztunk, valamint ki akart próbálni új dolgokat is. Több időt szeretett volna saját magára fordítani, azonban még mindig a rockzenéért él és hal.”
Ez azonban nem állította meg a gárdát, a Tearing Down The Walls ugyanis egy feszes hard rock dalcsokor, ami szabályosan bekarcolja magát a hallójáratokba. A keménység szerencsére nem fordult át eszetlen csapkodásba, hanem némi változatossággal fűszerezve talán a legjobb H.E.A.T-albummá nőtte ki magát, így nem került alacsonyra az a bizonyos léc.
Egy ugyancsak zseniális koncertanyag után viszont kilépett Eric Rivers, így alaposan meggyengült a zenekar felállása, és némiképp bizonytalanná vált a jövő.
„Nehéz szívvel, de úgy döntöttem, hogy elhagyom a H.E.A.T-et. Ez egy olyan döntés, ami régóta érlelődött bennem, azonban nehéz volna arra válaszolni, hogy miért jutottam erre az elhatározásra, de úgy érzem, hogy ennyi volt. Itt az ideje, hogy befejezzem ezt a fantasztikus utazást.”
A búskomor hangulat nem lett úrrá a csapaton, főleg úgy, hogy visszatért Dave Dalone gitáros, mely mindenképpen egy új korszak kezdetét jelentette.
„Nincs értelme ugyanazt az albumot elkészíteni csak azért, mert az működik”
A csapat harmadik alkalommal vonult stúdióba Tobias Lindell producerrel, viszont ezúttal Thaiföldön, itt hozták össze az Into The Great Unknown dalait. A lemez mérföldkő a csapat karrierjében, hiszen kicsit szakítottak a kemény hard rockkal és sok elektronikus elem is bekerült zenéjükbe.
„Az album készítése közben azt hiszem, mindannyian úgy éreztük magunkat, mint az űrhajósok, akik első alkalommal készülnek az űrbe. Elindultunk egy olyan utazásra, amiről nem tudtuk, mivel érkezünk vissza, egyáltalán vissza fogunk-e térni. Valahol út közben azonban minden részlet a helyére került. Nincs értelme ugyanazt az albumot elkészíteni csak azért, mert az működik. A legfontosabb úgyis az, hogy a dalok a bennük rejlő lehetőségek szerint a legjobban ragyogjanak. Ha ehhez az kell, hogy túlnyújtsuk a műfaj határait, vagy ismeretlen területekre evezzünk, hát legyen.”
És szó szerint ezt tették a srácok, aminek köszönhetően sokan fanyalognak is a 2017 szeptemberében megjelent album hallatán, ennek ellenére vannak olyan dalok a korongon, melyek továbbra is bizonyítják, hogy a fiúk nem felejtettek el jó zenét készíteni és a jövőben is számíthatunk rájuk. Amire pedig a legjobban számítunk, az egy közeli koncert, amire el tudunk vinni akár téged is.
*
Forrás: teamrock.com, hardrock.hu