Kilencedik stúdiólemezét adta ki 2017 januárjában a bostoni Dropkick Murphys, akik az utóbbi években sikert sikerre halmoznak, és ezzel az ír kocsmapunk méltó trónkövetelői lettek, szorosan ott loholva a Flogging Molly nyomában. A csapat az új album készítése közben saját komfortzónáját is elhagyta, így a rajongók ezúttal sem csalódtak bennük.

Dropkick Murphys – Texasból jelentkeztek be a bostoni munkáskölykök

„A semmi közepén zártuk magunkra az ajtót”

Nem csoda, hogy négy esztendőt kellett várni a bostoni srácok új albumára, ugyanis annyit turnéztak az utóbbi években, amennyit csak tudtak, igény ugyanis bőven volt füstös és tempós opuszaikra, melyek egyre nagyobb sikereket aratnak világszerte. Persze többről van itt szó a sörvedelésnél és a korlátok nélküli barbár punkdühöngésnél, ugyanis Al Barrék zeneileg nem adják le a színvonalat, így mindenki találhat szerzeményeikben kellemes pillanatokat.

Az igen jól szereplő 2013-as Signed and Sealed in Blood című lemezt elvileg nehéz lett volna legyűrni, de Barréknak sikerült, 11 Short Stories of Pain & Glory című albumuk lazán a Billboard 200-as lista nyolcadik helyén debütált, ami magában nem is jelentene semmit, de a száraz tényeket itt bizony nyakon öntötték sörhabos himnuszokkal, melyek a koncertek műsorába is beékelték magukat.

Pedig ezúttal nem is hazai pályán munkálkodtak a lemezen, amiről Ken Casey basszeros mesélt röviden:

„Számomra az egész utazás ott kezdődött, amikor belementünk, hogy elutazunk Texasba, ugyanis sosem hagytuk el az otthonunkat, hogy lemezt készítsünk. Ahogy mindenki élete egyre örültebbé és dolgosabbá válik a gyerekekkel és a családdal, egyre nehezebb otthon leszíjazni magad, úgyhogy eldöntöttük, hogy elmegyünk Texasba, és szó szerint a semmi közepén zártuk magunkra az ajtót.”

Nem csak sörhabos dalok vannak az albumon

A lemez egyébként nem csak bulizós témákra épül, ugyanis megemlékezik a bostoni maratonon történt robbantás áldozatairól, valamint a Gerry & The Pacemakers You’ll Never Walk Alone című dalának a feldolgozása pedig a drogtúladagolásban elhunytakról, mely a zenekar tagjait is érinti.

„Amint azt talán tudjátok, az ópiátok túladagolása Amerikában egy járvány, különösen ezen a területen. Két év alatt harminc halottvirrasztáson voltam, hárman ezen a héten. Ezek közül az egyik az unokatestvérem, de Al is elvesztette a sógorát. Ez a dolog nagyon is érint minket. Amikor az egyik virrasztásról eljöttem, egyszer csak meghallottam ezt a dalt, és tökéletesen összefoglalta, amit érzek. Szomorú, de ugyanakkor azt közvetíti, hogy van remény és sosem kell egyedül lenned.”

Természetesen nem ez a hangulat dominál a srácok lemezén, így aki továbbra is a bulizós dalokat keresi, az jó helyen jár, melyek közül jó pár ott van a banda műsorában estéről estére, így hamarosan te is meghallgathatod őket, ha csatlakozol hozzánk. Hogy miért? Nos, a bostoni zenekar ugyanis 2018-at egy Európa-turnéval köszönti, melynek január 31-én bécsi megállója is lesz a Stadthalléban, úgyhogy IDE kattintva azonnal be is biztosíthatod a helyed az utazásra! És ha még ez sem elég, akkor nem tartjuk tovább magunkban: a Flogging Mollyval közösen érkeznek Al Barrék Bécsbe!

*

Forrás: teamrock.com, teamrock.com


Oszd meg barátaiddal a Facebookon: