Emlékszel még arra, amikor a Deep Purple klasszikus zenészekkel együtt játszott? Valóban különleges alkalom volt, amikor szimfonikus zenekar mellett léptek fel a hard rock fenegyerekei, bár akadt köztük valaki, aki valószínűleg azt kívánta, hogy bárcsak ne lenne ott a színpadon. Ő nem más, mint Ritchie Blackmore.

Deep Purple – A komolyzenétől a legkeményebb rockigDeep Purple a Royal Albert Hallban

Sokan megfeledkeznek arról, hogy a rock és a klasszikus zene fúziója a ’60-as évek végén köttetett meg először, amikor is 1969. szeptember 24-én Jon Lord a nívós Royal Albert Hall színpadára terelte társait, hogy előadják Concerto for Group and Orchestra című művét a Királyi Filharmonikusokkal közösen. A Deep Purple életművében különleges helyet foglal el a háromtételes szimfonikus rock versenymű, ami gyönyörűen rétegzett, finoman szőtt muzsika, nem kevés klasszikus zenei ihletéssel és utalással.

A hard rock atyjaitól 3 lemezzel a hátuk mögött nagyon váratlannak bizonyult ez a húzás, azonban Jon Lord annyira lelkes volt, hogy mindenki belement a közös koncertbe a komolyzenészekkel, akiket Malcolm Arnold karmester vezényelt. A koncertlemezre rögzített előadás nemcsak tematikája miatt volt különleges, hanem azért is, mert ez volt az első kiadvány a még ma is a zenekarban tevékenykedő Ian Gillan énekessel, valamint Roger Glover basszusgitárossal.

Blackmore az asztalra csap

Jon Lord alapossága, precíz, kottát bújó énje folyamatosan jelen volt az előadáson, de a többi zenésztárs is az átlagosnál intenzívebben mélyült el a bő 50 perces zenefolyamba, ami maximálisan elnyerte a jelen lévő rajongók tetszését. Egyedül talán csak a kicsit öntörvényű gitáros, Ritchie Blackmore volt kedvtelen játék közben, persze ez nem akadályozta meg abban, hogy többször is megcsillantsa virtuozitását.

Deep Purple – A komolyzenétől a legkeményebb rockigÉvekkel később beismerte, hogy nem élvezte az egészet, egyedül csak azért ment bele a koncertbe, mert Jon Lordnak ez nagyon fontos volt. Inkább valami sokkal keményebbet játszott volna, de az sem tetszett neki, hogy a klasszikus zenészek nagyon lenézték a bandát, szerinte az egész „egy nagy szerencsétlenség” volt. Ezen bepipulva, 1970-ben azt mondta társainak:

„Rendben, most egy rock and roll lemezt fogunk készíteni. Ha ez nem jön össze, akkor életem végéig szimfonikus zenekarokkal fogok játszani.”

Deep Purple – A komolyzenétől a legkeményebb rockigTermészetesen nem így alakult, hiszen Jon Lord ugyan egyre kevésbé volt oda a hard rockért, de azért Blackmore rendesen odatette magát, és ’70-ben, valamint ’71-ben elkészítettek két olyan, ellentmondást nem tűrően kemény és nyers albumot mint az In Rock és a Fireball. A többi pedig már történelem…

Ha pedig már teljesen magával ragadott a nosztalgiahangulat, hallgasd meg a Deep Purple pályafutásának rendkívüli koncertjét!


Oszd meg barátaiddal a Facebookon: