Szia, Todi vagyok, koncertőrült, és imádom!
Fiatal korom óta élek-halok az élőzenéért, és már egyetemistaként elkezdtem foglalkozni a koncertutak szervezésével.
Az ötlet onnan jött, hogy egyre kevesebb nagy banda ad Magyarországon koncertet és az olyan húzónevekért mint az AC/DC, vagy a Rolling Stones, gyakran külföldre kell menni.
Néha stoppal utaztam koncertre a barátaimmal, például Lengyelországba U2-ra, de volt, hogy egyedül vágtam neki. Rájöttem, hogy sokszor csak a szerencsén múlt az utazás, lehet, hogy nem árt előre leszervezni egy-egy ilyen kiruccanást.
Így indult a koncertjegyek eladásával egybekötött utak, azaz a todi koncertutazások szervezése. Kifejezetten azoknak, akik nem tudnak, vagy nem akarnak autóval, vonattal, stoppal külföldre menni, hogy a kedvenceiket lássák. Ma már évente több ezren utaznak velünk, a Facebookon is több mint 50 ezer rajongónk van.
A Szeretlek Magyarország 2017 novemberében készített velem egy interjút a koncertútjainkról, olvasd szeretettel. :)
Szeretlek Magyarország: Mi volt az eddigi a legütősebb bulitok?
Todi: A Guns ‘N Roses 2017-es júliusi bécsi koncertje, amire több mint 700-an utaztunk. Amikor elkezdtük hirdetni, néhány nap alatt több száz jegyet adtunk el. Szerencsére sikerült remek promóteri kapcsolatokat kiépítenünk, ennek köszönhetően egyrészt a hivatalos jegyeladás előtt három nappal már a saját közönségünknek árusítottuk a jegyeket. Elég nagy megnyugvás volt a Guns-rajongók számára, hogy nem kellett a külföldi jegyértékesítő oldalakon bankkártyával ugrásra készen várniuk, hanem nálunk kényelmesen meg tudták a belépő+utazás csomagjukat venni. A jól kiépített kapcsolatok miatt akkor is tudtunk pluszjegyeket szerezni, amikor kifogytunk belőlük, és a hivatalos oldalon sem volt már elérhető.
SZM: Volt, aki őrültségnek tartotta a todi koncertutazásokat a környezetedben? Akadt, aki megpróbált erről lebeszélni?
T: Nem, sőt, mindenki azt mondta, hogy szuper ötlet. Sokan még hozzáteszik: „De kár, hogy nem én találtam ki!” Szerencsére a családom is támogató, és a baráti körben sem tapasztaltam irigységet, inkább a szurkolást éreztem, és az elismerést, hogy látványosan fejlődünk. Ez utóbbi a Facebook-oldalunkon is nyomon követhető.
SZM: A résztvevőktől rendszerint milyen visszajelzéseket kaptok?
T: Éppen azért, mert pici cég vagyunk, nekünk nagyon fontos minden visszajelzés, ezekből fejlődünk. Már az utazás során megkérdezzük a véleményüket az útról és a koncertről, ez a Mosoly Kártya intézménye. Ott írják meg a véleményüket a legnyersebben, mert nem kérünk nevet hozzá. Mi a véleményed rólunk? Hogyan tennéd jobbá a szolgáltatást? Milyen koncertre mennél el? Itt kerek perec elmondják, hogy mi nem tetszik nekik, véleményt mondanak az utaskísérő munkájáról, mindenről. Mivel friss az élmény, az út során kitöltött kérdőív a legőszintébb, abból tudunk legjobban dolgozni, és azt látjuk, hogy 100 emberből 60 kitölti.
Másnap, miután hazaértünk, küldünk az utasoknak egy e-mailt, ami egy 1-10-ig tartó skálán történő pontozásos kontrolling, és az utaskísérőre, a tájékoztatásra, a hangulatra, a buszra, a buszsofőrre terjed ki. Ezen kívül egy szöveges box is a rendelkezésükre áll, ahol kiönthetik a lelküket. Ezekre az e-mailekre is sokan válaszolnak, és itt is őszinte reakciókat kapunk. De, mivel ez az értékelés már két nap múlva történik, a válaszadók inkább az összkép alapján értékelnek: milyen volt a koncert, az utazás hangulata, stb.
Végül a harmadik körben Facebookon is reagálnak a programra. Itt már látszik, hogy tudják, másoknak is írnak, az ismerőseik is látják a hozzászólást, úgyhogy itt egészen másképp fogalmaznak, lényegében azonban nem változik az üzenetük.
Bőven kapunk tehát visszajelzést, és ezek miatt tudunk így fejlődni. Eljön mondjuk 500 ember egy koncertutazásra, abból 300 ad véleményt, amiből nagyjából 100 igazán értékelhető, vagyis nemcsak azt mondja, hogy jó volt, hanem érdemben ír valamit. Ez lényeges, mert attól, hogy valaki 10 pontos értékelést ad, írhat olyat is, amire nem is gondoltunk addig. 100 véleményből pedig már nagyon sok hasznos információt lehet összegyűjteni, ezekből többet már meg is valósítottunk.
*
Még többet szeretnél tudni rólam és a koncertutazásokról? Olvass el egy korábbi interjút, amelyet a Hard Rock Magazin készített velem.
A csapat
Rebeka
vezető utaskísérő
2016 óta dolgozom Todival utaskísérőként és már számos szuper koncerten jártam: Linkin Park, System Of A Down, Guns N’ Roses (2x), The Rolling Stones (2x), Marilyn Manson, Alice Cooper, HIM, Dropkick Murphys, Rainbow, Imagine Dragons, Pearl Jam.
Nagyon szeretek koncertre járni, szeretem az embereket, így számomra ez a tökéletes munka.
A középiskolai éveim után a Budapesti Corvinus Egyetemen kezdtem meg tanulmányaim, jelenleg is itt tanulok, illetve idegenvezető végzettséget szerzek a közeljövőben. Nagyon szeretek utaskísérőként dolgozni, mert boldogsággal tölt el, hogy az utasaim jól érzik magukat és részese lehetek egy maradandó emléknek.
Nagyon kedves üzeneteket szoktam kapni az utasaimtól a Mosoly Kártyákon. A legviccesebb talán az a javaslat volt, hogy kókusz bikiniben kísérjük az utasokat a koncertre. :D
Krisz
vezető utaskísérő
Noémi
utaskísérő
Az elmúlt években hál’ Istennek nem szenvedtünk buliból hiányt! Vittem csapatot az Avenged Sevenfold koncertjére, illetve ott voltam a Green Day, a Linkin Park buliján, és – mivel a Guns-ból sosem elég – a prágai, a bécsi és a chorzówi GNR-bulin is. Olyan bandák koncertjére is eljutottam Todival mint a Manowar, a Helloween, a Five Finger Death Punch, Myles Kennedy szólókoncertje, a 30STM, a Depeche Mode, The Rolling Stones, illetve Ed Sheeran és Justin Timberlake.
Nem csak az utasoknak, számomra is hatalmas élmény eljutni a kedvenceim koncertjeire. Az első koncertutam a születésnapomon volt, ráadásul az egyik kedvencem bulijára utaztunk, ami régóta bakancslistás tétel volt – micsoda szülinapi ajándék! :)
Az a jó a todi koncertutazásokban, hogy azok az emberek sem maradnak egyedül, akik egymaguk indultak útnak: bandákba csapódnak és barátságok szövődnek.
Az egyik utunkon történt, hogy a beszállításnál két későn érkező utasomnak már nem jutott egymás mellett ülés, pedig nagyon szerettek volna együtt utazni. Megkérdeztem az egyedül ülő utasokat, hogy van-e valaki, aki szívesen odaül egy másik egyedül utazóhoz. Egy jó fej srác önként „feláldozta magát”, hogy a szomszédos ülésen lévő hölgyhöz csatlakozzon. Hazafelé már egy párként utaztak, én pedig reménykedem, hogy az esküvőre majd meghívnak. :)
Noémi
utaskísérő
Berni
utaskísérő
Koncertutazásokon utaskísérőként már 2016 óta veszek részt. Az első utam konkrétan 2016. május 19-én volt, amikor is az AC/DC miatt utaztunk Bécsbe. Emlékszem, kissé izgatott állapotban zajlott az első utam, mind azért, mert ez volt a legelső utam kísérőként, illetve azért, mert be voltam zsongva, hogy végre élőben láthatom az AC/DC-t! Végül mind az út, mind a koncert felülmúlta a várakozásaim! :)
Azóta a következő koncertutazásokon voltam: Rammstein, Red Hot Chili Peppers, David Gilmour, Iron Maiden (2x), Green Day, Aerosmith, Guns N’ Roses, The Rolling Stones, HIM, Five Finger Death Punch, Toto… Ezek közül jópáron részt is vettem, mind hatalmas élmény volt! :)
Az utaskísérés számomra nem munka, hanem hobbi, amit nagy odaadással és kedvvel csinálok. Szeretem a közeget, amiben mozgom, minden egyes út után feltöltődöm. Mindig is szerettem új ismeretségeket kötni, jó kedvre deríteni és segíteni másokat. Nagy örömmel tölt el, ha látom, hogy a környezetemben lévők élvezik a közös időtöltést, és maradandó élménnyel térnek haza, csakúgy mint én! :)
Az eddigi útjaim során kedves és közvetlen személyekkel ismerkedtem meg, nem egyszer volt olyanra példa, hogy a közös út után felvettük a kapcsolatot egy-egy utasommal, és a mai napig beszélgetünk. A koncerteken való részvétel pedig hatalmas extázissal jár számomra! :)
Gábor
utaskísérő
Történt egyszer – nem tegnap –, hogy egy barátom elhívott magához, hogy mutat valamit. Szinte lábujjhegyen osontunk be a bátyja szobájába, ő felnyitotta a lemezjátszót és felrakott egy lemezt, majd átnyújtotta a borítót. Sosem hallottam előtte ezt a zenét, ami vad, ritmikus, lüktető, energiával és élettel teli volt, és majd’ felrobbantotta a hangszórókat! A borítón egy ördög volt, ami marionette módjára mozgat egy alakot, de őt is hasonló drótokon rángatják… Bizony, az Iron Maiden Number Of The Beast albuma volt ez… és én 13 éves voltam. No, ekkor pecsételődött meg a sorsom! :)
15 évesen az év utolsó tanítási napján osztályozó dolgozatot írtam kémiából. Mivel utolsó óra volt, megkértem a Tanárnőt, hogy ha befejezem hamarabb, engedjen el, mert sietek, halaszthatatlan dolgom van. Azt mondta, ha minden kérdést megválaszoltam, mehetek. 20 perc alatt írtam 3 oldalt, majd kivittem és a Tanárnő kijavította, míg én összepakoltam a cuccaim. Elismerően visszaadta, 5-ös osztályzattal. Megdicsért, majd megkért, áruljam már el, hová sietek ennyire? Hát Budapestre, a Népstadionba, a Guns ’N Roses koncertre!!!
Közben elröpült huszonakárhány év, én pedig az első sorban ülök az Estranged nevű koncertjáraton, mikrofonnal a kezemben és egy busznyi emberhez beszélek, akik mind Guns pólót viselnek. A busz Lengyelországba tart és én vagyok az utaskísérő, azaz én gondoskodom a hozzám hasonló rockerek jó hangulatáról: egy szív, egy zene. Mi kell még több?
Hogy miért lettem todis utaskísérő? Nem volt más „választásom”. :)
Kató
utaskísérő
Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem gyógytornász szakos hallgatója vagyok, azonban életem szerves része a zene. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Todiéknál anno utasként kezdtem, ám ezek a koncertutak akkora élményt adtak nekem, hogy szerettem volna többször átélni, illetve részese lenni mások örömének is. Ezért döntöttem úgy, hogy kipróbálom magam utaskísérőként.
A koncertutak egyszerűen fantasztikusak! Nagyon szeretem a jó zenét, és kicsi szívem mindig nagyot dobban, amikor több busznyi rajongó olykor órákat is képes megtenni sok mindent félretéve, hogy láthassa a kedvenc bandáját élőben. Ilyen utak során jártam már AC/DC koncerten, Prágában a The Rolling Stones-on, de az Iron Maidenre is óriásit buliztunk. Ezen kívül kísértem már Ed Sheeran koncertre, valamint kétszer volt szerencsém a legnagyobb kedvencem, a Guns ‘N Roses buliján is részt venni.
A koncertutazásokon már az odafele út is mindig külön élmény a zenés hangolódással és felfokozott hangulattal, de visszafele látni a sok csatakos, izzadt, fáradt, de annál boldogabb és ragyogóbb arcot, na, az az, amiért ennyire szeretem ezt csinálni!
És, bár egy kedves utasom egyszer felajánlotta, hogy soha többé nem kell ezt dolgoznom, ha hozzámegyek feleségül, én azért továbbra is kitartanék a koncertutak mellett. :) Nagyon örülök, hogy ilyen módon én is hozzájárulok egy életre szóló élmény megszerzéséhez.
Csatlakozz hozzánk, légy te is utaskísérő!
Küldj nekünk a hello@todi.hu címre egy fényképes önéletrajzot, plusz néhány mondatot, hogy miért szeretnél utaskísérő lenni a todi csapatban!
Nézd meg, milyen a hangulat a Todi koncertutazásokon!