Munkatársaink, utaskísérőink

2015 óta dolgozom Todival. Kommunikációs végzettségem és kreativitásom próbálom kiteljesíteni és kamatoztatni a Todi Facebook oldal szerkesztésével, az arculati teendőkkel,  a honlap készítésével, valamint a cikktémák kitalálásával. :) Szeretem, hogy bátran előállhatok ötleteimmel, itt meghallgatnak és önállóan végezhetem a munkám, megbíznak bennem. Ugyanakkor figyelünk egymásra, így igazán EGYÜTT tudunk működni, és úgy érzem, szuper dolgokat alkotunk! Ráadásul a csapatunk jókedvűen, szeretettel végzi munkáját, így minden nap én is mosolygósan indulok dolgozni.

Az irodai munka mellett rendszeresen utazom utaskísérőként is koncertekre, és minden egyes útról kellemesen elfáradva, ugyanakkor valamilyen különleges élménnyel gazdagodva térek haza. Izgalmas új embereket megismerni, de még izgalmasabb megtalálni mindenkivel a közös hangot. Hidd el nekem, tényleg embert próbáló feladat 60 felnőttet guide-olni úgy, hogy mindenki jól érezze magát – de én élvezem a kihívást! Örülök, amikor egy-egy utazás alkalmával készülnek a szelfik, a végén pedig külön megköszönik, hogy velem utaztak.

Szeretek mosolyogni, beszélni, sürögni-forogni, na meg persze nagyokat bulizni egy-egy koncerten! Sok úton nem csak utaskísérőként veszek részt, így ne lepődj meg, ha a színpad közelében belém botlasz. ;) Örök kedvencem Bruce Springsteen, a Pearl Jam és Bon Jovi. Őket bárhol, bármikor, bármennyiszer. :)

Utaskísérőként a legnagyobb öröm számomra, hogy egyre több visszatérő utasunk van, akik sokszor írnak nekem, amikor jelentkeznek egy újabb utazásra, hogy szeretnének velem utazni. Azt hiszem, nem kell ennél nagyobb elismerés. :)

Eddigi koncertútjaim: AC/DC (2x), Muse (2x), Foals, Muse, Red Hot Chili Peppers, David Gilmour, Iron Maiden, KISS, Aerosmith (2x), System Of A Down, Linkin Park, Guns N’ Roses (3x), U2, The Rolling Stones, Imagine Dragons… és természetesen a lista még nem ért véget! :)

Amikor te kényelembe helyezed magad a buszon és élvezed az utazást, azt sok és összetett munka előzi meg. Ahhoz, hogy kényelmes, tiszta busszal tudj utazni, és, hogy a legmosolygósabb utaskísérőd legyen, azzal én foglalkozom. Nem könnyű feladat, sok stresszel jár, de a Todi csapatban nem létezik ez a fogalom! :)

A nagy rohanásban mindig van egy kedves szó, egy biztató kacsintás, ami feltölt, így lendülettel tudom végezni a szervezést. Mikor elindulnak a buszok a koncert helyszínére – hidd el, egy csodálatos érzés! De a munkának ekkor még nincs vége, mert amíg te utazol vagy a koncerten bulizol, mi akkor is arra ügyelünk, hogy minden rendben legyen, hazafelé is. Rendszeresen indítom a buszokat, felkészítem az utaskísérőket, ezért egy kézfogásra, köszönésre gyere oda hozzám! :)

Sokszor utaskísérőként is megtalálsz az utazásokon. Ez olyan feladat számomra, ami minden egyes alkalommal élményekkel teli és izgalmas. Vallom, hogy fél szívvel semmit sem érdemes csinálni, így a munkámba is mindig beleadom a maximumot. Szeretem, ha az utasok elégedettek, és mosolyogva szállnak le a buszról az utazás végén. Az őszinte kézfogások, a hazaérkezéskor elhangzó taps mindig arra emlékeztet, hogy miért is érdemes végezni ezt a munkát. :) Szeretem azt is, ha ismerős arcot látok, aki már korábban is utazott velünk. Szerencsére egyre több ilyet tapasztalok.

Jártam Nickelback-en, de a Nine Inch Nails-re, illetve Mike Shinoda és a BMTH bulijára is vittem utasokat. A legizgalmasabb számomra mégis a Guns ’N Roses koncertutazás volt: fantasztikus látni, hogy több száz kilométert is megtesznek emberek azért, hogy lássák és hallják a kedvencüket, és elégedetten térjenek haza.

Egyre többen ismerik a Todit, mert tudják, mindig számíthatnak ránk. Miért? Mert a csapat összetartó és mindenki teljes erőbedobással végzi a munkáját. Mert azt adjuk, amit ígérünk. Picit többet is, vagy megfűszerezzük az utazást valami különlegessel. Én ennek a csapatnak vagyok a tagja. Nem kérdés, hogy miért köszöntöm őszinte mosollyal az utasaimat. :)

Koncertutazásokon utaskísérőként már 2016 óta veszek részt. Az első utam konkrétan 2016. május 19-én volt, amikor is az AC/DC miatt utaztunk Bécsbe. Emlékszem, kissé izgatott állapotban zajlott az első utam, mind azért, mert ez volt a legelső utam kísérőként, illetve azért, mert be voltam zsongva, hogy végre élőben láthatom az AC/DC-t! Végül mind az út, mind a koncert felülmúlta a várakozásaim! :)

Azóta a következő koncertutazásokon voltam: Rammstein, Red Hot Chili Peppers, David Gilmour, Iron Maiden (2x), Green Day, Aerosmith, Guns N’ Roses, The Rolling Stones, HIM, Five Finger Death Punch, Toto… Ezek közül jópáron részt is vettem, mind hatalmas élmény volt! :)

Az utaskísérés számomra nem munka, hanem hobbi, amit nagy odaadással és kedvvel csinálok. Szeretem a közeget, amiben mozgom, minden egyes út után feltöltődöm. Mindig is szerettem új ismeretségeket kötni, jó kedvre deríteni és segíteni másokat. Nagy örömmel tölt el, ha látom, hogy a környezetemben lévők élvezik a közös időtöltést, és maradandó élménnyel térnek haza, csakúgy mint én! :)

Az eddigi útjaim során kedves és közvetlen személyekkel ismerkedtem meg, nem egyszer volt olyanra példa, hogy a közös út után felvettük a kapcsolatot egy-egy utasommal, és a mai napig beszélgetünk. A koncerteken való részvétel pedig hatalmas extázissal jár számomra! :)

Történt egyszer – nem tegnap –, hogy egy barátom elhívott magához, hogy mutat valamit. Szinte lábujjhegyen osontunk be a bátyja szobájába, ő felnyitotta a lemezjátszót és felrakott egy lemezt, majd átnyújtotta a borítót. Sosem hallottam előtte ezt a zenét, ami vad, ritmikus, lüktető, energiával és élettel teli volt, és majd’ felrobbantotta a hangszórókat! A borítón egy ördög volt, ami marionette módjára mozgat egy alakot, de őt is hasonló drótokon rángatják… Bizony, az Iron Maiden Number Of The Beast albuma volt ez… és én 13 éves voltam. No, ekkor pecsételődött meg a sorsom! :)

15 évesen az év utolsó tanítási napján osztályozó dolgozatot írtam kémiából. Mivel utolsó óra volt, megkértem a Tanárnőt, hogy ha befejezem hamarabb, engedjen el, mert sietek, halaszthatatlan dolgom van. Azt mondta, ha minden kérdést megválaszoltam, mehetek. 20 perc alatt írtam 3 oldalt, majd kivittem és a Tanárnő kijavította, míg én összepakoltam a cuccaim. Elismerően visszaadta, 5-ös osztályzattal. Megdicsért, majd megkért, áruljam már el, hová sietek ennyire? Hát Budapestre, a Népstadionba, a Guns ’N Roses koncertre!!!

Közben elröpült huszonakárhány év, én pedig az első sorban ülök az Estranged nevű koncertjáraton, mikrofonnal a kezemben és egy busznyi emberhez beszélek, akik mind Guns pólót viselnek. A busz Lengyelországba tart és én vagyok az utaskísérő, azaz én gondoskodom a hozzám hasonló rockerek jó hangulatáról: egy szív, egy zene. Mi kell még több?

Hogy miért lettem todis utaskísérő? Nem volt más „választásom”. :)

Gyerekkorom óta szeretem a koncerteket és már több évtizede zenélek is. Az utóbbi években felszaporodtak a koncertlátogatásaim, ami Todinak is köszönhető. Ráadásul 2018 óta már utaskísérőként veszek részt olyan utakon, mint Ozzy Osbourne, Iron Maiden, Pearl Jam vagy a Guns ‘N Roses.

Hála az égnek eddig bármikor voltam kísérő, mindig eljutottam a koncertre is.

Számomra a legkedvesebb a Guns utazás volt, hiszen nagy kedvenceimet láthattam először utasként, majd utaskísérőként is.

Egy hagyományos utazáshoz képest azért szeretem sokkal jobban a Todi utazásokat, mert minden egyes utast egész nap egy cél mozgat: hogy eljusson imádott kedvence fellépésére, és ez nagyon összehozza a társaságot.

Számomra eddig a legnagyobb élmény utaskísérőként az volt, hogy amikor megkaptam a kitöltött Mosoly Kártyákat, és megnéztem, hogy ki milyen további koncertekre akar eljönni, akkor ott láttam a listán a saját zenekarom nevét, a Sexnuggets-et is :)

Az elmúlt években hál’ Istennek nem szenvedtünk buliból hiányt! Vittem csapatot az Avenged Sevenfold koncertjére, illetve ott voltam a Green Day, a Linkin Park buliján, és – mivel a Guns-ból sosem elég – a prágai, a bécsi és a chorzówi GNR-bulin is. Olyan bandák koncertjére is eljutottam Todival mint a Manowar, a Helloween, a Five Finger Death Punch, Myles Kennedy szólókoncertje, a 30STM, a Depeche Mode, The Rolling Stones, illetve Ed Sheeran és Justin Timberlake.

Nem csak az utasoknak, számomra is hatalmas élmény eljutni a kedvenceim koncertjeire. Az első koncertutam a születésnapomon volt, ráadásul az egyik kedvencem bulijára utaztunk, ami régóta bakancslistás tétel volt – micsoda szülinapi ajándék! :)

Az a jó a todi koncertutazásokban, hogy azok az emberek sem maradnak egyedül, akik egymaguk indultak útnak: bandákba csapódnak és barátságok szövődnek.

Az egyik utunkon történt, hogy a beszállításnál két későn érkező utasomnak már nem jutott egymás mellett ülés, pedig nagyon szerettek volna együtt utazni. Megkérdeztem az egyedül ülő utasokat, hogy van-e valaki, aki szívesen odaül egy másik egyedül utazóhoz. Egy jó fej srác önként „feláldozta magát”, hogy a szomszédos ülésen lévő hölgyhöz csatlakozzon. Hazafelé már egy párként utaztak, én pedig reménykedem, hogy az esküvőre majd meghívnak. :)

Fél lábbal még az egyetemen, a másik féllel már a munka világában állok. Amikor először értesültem az utaskísérői munkáról, az következő jutott eszembe: koncert, buli, jófej, vidám emberek, akik nem félnek idegenekkel karöltve neki indulni a világnak. Na és ezt még munkának is hívjuk?! Tudtam, hogy ez igazán nekem való, élvezettel teli foglalkozás lesz, és így is lett! :)

Minden úton komolyan veszem, hogy mindenki a lehető legjobban érezze magát, hisz ez a legfontosabb, hogy élményt szerezzünk, és mi jobb lehet annál, ha ezt még közösen is tesszük?!

A hátam mögött van már jópár koncert (Avenged Sevenfold, Coldplay, Sting, Linkin Park, Blink-182, Guns N’ Roses, The Rasmus, Helloween, 5FDP, Imagine Dragons) amiket egytől egyig élveztem.

Kedvenc utat nem tudnék kiemelni, amit viszont igen, azok Ti vagytok, utasok! Imádom, hogy mindenki olyan sokszínű, más-más személyiség, ettől lesz nekem igazán élmény a munka és ehhez Ti kelletek, úgyhogy remélem, találkozom veled a jövőben valamelyik Todi koncertutazáson! :)

2018. április óta koptatom a Todi járatok háromfokos lépcsőit. Számtalan helyet megjártam már, Amerika, London, Párizs… vagyis azt azért nem, de a Budapest-Krakkó-Prága-Bécs-Chorzów nyomtávot ide-oda jópárszor legurultam már, ideértve egy zseniális trieszti mókát is, ami örök emlékeket hagyott. :)

Jöhet a közelbe Justin Tiberlake, Ed Sheeran, a Guns, Ozzy Osbourne, vagy akár az Avenged Sevenfold, ha tudok, én ott vagyok! És hosszan tudom sorolni, kik azok, akiknek a buliját szívesen meglátogatnám még. Azt mondják a hatàr a csillagos ÉG! És én nem is adom alább… :)

A koncertutazásokon az már maga a kész tökély, hogy senki nincs egyedül. Még az sem aki egyedül van. :) Hamar beindul a közös buli, a szócsere, közös a móka, a cél… A csapatszellem dübörög, sokszor érezhető az egység. A „sok ember egy helyen” történet itt inkább személyreszabott lehetőség, nincs vita, kínlódás, negatív erő vagy összeveszős jelenség. Ha meg mégis, megoldjuk, megbeszéljük, likvidáljuk, de legalábbis közösen mindenképpen kitaláljuk, hisz az egységben az erő, a több ember meg mindig sokkal többet lát, és mi azért vagyunk EGYÜTT, hogy együtt éljünk át egy-egy ilyen felejthetetlen benyomást. :)

Szóval szeretek utaskísérő lenni! Rengeteg ember, számtalan történet, mosoly, vidámság… És legfőképp örök emlékek, bakancslistapipák, csillogó szemek. És sok-sok, az ismeretlenből született barátság. Ezért szeretem én ezt az egész történetet. :)